2012. november 28., szerda

Adventi - mézes - asztaldísz 2012


Először a gyertyákat készítettem el, sima teamécses és viaszfestőtoll segítségével. Nagyon szeretek vele dolgozni, mert pont megfelelően folyékony az állaga, picit talán lehetne vékonyabb a hegye.



A mézes tésztát már előző nap elkészítettem, egy napot hűtőben pihent. A lányok élvezettel nyújtották, szaggatták a tésztát. Ezek a helyes rénszarvasok ropi és némi franciadrazsé mézestésztába nyomkodásával készültek.


Készült hóember, Mikulás csizma és a gyertya mintájára hóember buksi is. Lányok egyre ügyesebben használják a cukormázat, bár erősen párolog a kezük között az anyag. A vacsora érdeklődés hiányában el is maradt ma.


Mécsestartó


Adventi asztaldísz





Tészta

2012. november 26., hétfő

E.ON adventi pályázat hírek

Sajnos nem sikerült a 24 díjazott közé bekerülnünk :-(

Íme a mi kisfilmünk:



Gratulálunk minden nyertesnek!

470

pályázat érkezett be az E.ON adventi pályázatára. Nem gondoltam, hogy ilyen sokan leszünk. Eredmény még nincs. Mára ígérték. Izgulunk!

2012. november 24., szombat

Előkerült a spatula

Alkottak a lányok, festettek, ragasztottak. A barna kerítésre hópasztát kentünk, egyre többet emlegetik a hógolyózást, hóember építést. Bár nekem még nem hiányzik, azért remélem lesz részük benne ezen a télen.





Ajtódísz

Kell hozzá néhány toboz, drót, egy barna zokni, tömőanyag, piros anyagdarab, mozgó szem, barna zseníliadrót.

A zoknit vattával kitömték a lányok, addig egy darab piros filcet kör alakúra vágtam, a közepébe egy vattapamacsot tettem és körbeöltöttem a szélét, majd összehúztam, így alakult ki a nózi. Az eredeti oldalon piros pom-pomot használnak.
A tobozokat kör alakban felfűztem a drótra, hogy akkor lyuk maradjon középen, amibe éppen belefér a zokni. Felvarrtam a nózit, felragasztottuk a szemeket. A zseníliadrótból kialakítottuk a szarvakat, máris készen van a rénszarvas. Még egy piros masnit kapott a nyakába és mehetett is az ajtóra.
A fülének még veszek majd barna dekorgumit, mert az tartósabb, mint a karton.
Sajnos a drótozáson látszik, hogy nem tanultam virágkötészetet.

Forrás

2012. november 19., hétfő

Adventi készülődés az oviban

Minden évben december elején van egy szülői délután az oviban, ahol együtt készülünk gyermekek/szülők az ünnepre. Jó a hangulat, szorgos kezek dolgoznak és a végén közösen énekelünk, mielőtt hazaindulnánk.
Idén -kissé talán túlbuzgó első éves SZMK tagként - rávettem az óvónéniket, hogy hozzuk kicsit előbbre a készülődést.
Teljesen véletlenül kezembe akadt ugyanis egy Metropol újság és a hátsó oldalon az EON pályázati  felhívására bukkantam.
Persze voltak izgalmak, hogy megkapjuk-e időben a polgármesteri aláírást a települési szándéknyilatkozatra, nem volt egyszerű glicerint szerezni sem, mert már nem adhatnak csak úgy a gyógyszertárak és szűkös volt az idő is, ráadásul az öt perces videóanyag megvágása és összeállítása igen kemény munka volt, de végül megoldottuk és leadtuk a pályázatot időben.
Most várunk, és izgulunk!


Hógömb : bébiételes üveg fedelébe pillanatragasztóval - lényeg, hogy vízálló legyen - ragasszunk műanyag figurát. Az üveget töltsük meg vízzel és glicerinnel 1:1 arányban, majd szórjunk bele tetszés szerint glitterport. A fedelet is ragasszuk az üvegre. Mi fehér aprószemcsés glittert használtunk, így tényleg olyan, mintha hó esne az üvegben.


Fenyődísz kb. 40 cm szaténszalagból és 9-10 db gyöngyből.





Készülnek a képeslapok: fotókartonból és karácsonyi csomagolópapírból.


A gyerekek só-liszt gyurmából készített tenyérlenyomatai.


Mikulást festettek belőle.




Az illatos kis fenyő apró cserépbe nyomott gyurmában áll, hurkapálcika a szára, papírkúp alapra ragasztott kávészemek, fahéjdarabkák, szegfűszegek és szegfűborsok adják ki a lombját. Kár, hogy az illatát nem tudjuk megmutatni.

Ez úton is szeretnék köszönetet mondani az óvó néniknek, minden lepkecsoportos kisgyereknek, szülőnek, nagyszülőnek, a polgármesteri hivatal munkatársainak a hivatalos rész intézéséért, és végül, de nem utolsó sorban a férjemnek, aki minden "őrültségemben" mellettem áll és ahol tud, segít. 


Az ötleteket az inspirációk karácsonyhoz facebook oldalán gyűjtöttem, rengeteg csodálatos ötlettel lehettek gazdagabbak, ha felkeresitek.
Hógömb

2012. november 9., péntek

Márton-nap

Péntek délutánra meghívtuk Lillát és a lányok kis csoporttársát Borkát, sütöttünk liba sütit, készítettünk papír libákat. Attila előre elkészítette a lámpásokat, idén konzervdobozból és sötétedés után még jártunk egyet az utcán is.
Közben nagyon jól szórakoztunk.









Azt hiszem Magyarországon leginkább a Waldorf-típusú intézményekben tartják ezt az ünnepet, pedig ismét egy jó alkalom a közös alkotásra.


„Novemberben, Márton napján
Liba gágog, ég a kályhán,
Aki libát nem eszik
Egész évben éhezik”


Siess libám, begyet rakni,
Hazamegyünk tüzet rakni,
Estére, vacsorára mákos csíkot főzni.”



„Ködös Márton után
Enyhe telet várhatsz,
Havas Márton után
Farkast soká láthatsz.
Szent Erzsébet-napja
Tél elejét szabja,
Az András-napi hó
A vetésnek nem jó.”


Nincs szebb madár, mint a lúd
Nem kell neki gyalogút.
Télbe, nyárba mezítláb,
Úgy kíméli a csizmát.

Réce-ruca, vadliba,
Jöjjenek a lagziba!
Kést kanalat hozzanak,
Nehogy éhen haljanak.
Ha jönnek, lesznek,
Ha hoznak, esznek.


Szent Mártonnak ünnepén
Égő lámpást viszek én.
Világítson mindig minékünk,
ahol járunk, ahova megyünk.

Dal  

A legenda szerint Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományának Savaria nevű városában (mai Szombathely) látta meg a napvilágot egy római tribunus fiaként. A római császár katonájaként szolgáló Márton a franciaországi Amiens városában egy hideg téli estén odaadta meleg köpenyének felét egy nélkülöző koldusnak. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Innentől kezdve nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta, megkeresztelkedett. Misszionáriusként sok jót cselekedett.
Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké akarták szentelni. A monda szerint mikor ennek hírét vette, az érte jövő küldöttek elől nagy alázatosságában a ludak óljába bújt. A szárnyasok azonban gágogásukkal, szárnyuk verdesésével óriási zajt csaptak, így elárulva Márton rejtekhelyét. Mártont 371-ben püspökké szentelték és haláláig, 398-ig Tours-ban segítette a rászorulókat.


Hozzávalók:
• 20 dkg sovány túró (lehetőleg finom szemcsés, vagy törjük át)
• 10 dkg cukor
• 8 ek olaj
• 6 ek tej
• 1 tojás
• 1 cs vaníliacukor
• 1 csipetnyi só
• 40 dkg liszt
• 1 cs + 2 tk sütőpor
• mazsola a szemekhez
• mázhoz: 4 ek citromlé, 15 dkg porcukor
• továbbá liba alakú tésztaszaggató (vagy sablon)
Elkészítés:
1. A túróhoz fokozatosan adjuk hozzá az olajat, tejet, cukrot, vaníliacukrot és a sót.
Ezután tegyük bele a sütőport majd a liszt 2/3-át, keverjük el. A maradék 1/3 liszttel
kézzel gyúrjuk jól össze (ezt a részt a gyerekek imádni fogják).
2. Lisztezett deszkán a tésztát 1 cm vastagságúra nyújtjuk.  Vágjuk ki a libákat, majd
tegyük sütőpapírral bélelt tepsire. Szemként tegyük a libákra egy-egy mazsolát.
3. Előmelegített, 200 fokos sütő középső részén 12-15 percig sütjük. Ha túlzottan
bebarnulnának, a sütési idő végén tegyünk a libákra alufóliát.
4. A kihűlt libákat a citromlé+porcukor mázzal kenjük be. 


A mondókák, énekek összegyűjtésében "barátom" a google segített.