Péntek délutánra meghívtuk Lillát és a lányok kis csoporttársát Borkát, sütöttünk liba sütit, készítettünk papír libákat. Attila előre elkészítette a lámpásokat, idén konzervdobozból és sötétedés után még jártunk egyet az utcán is.
Közben nagyon jól szórakoztunk.
Azt hiszem Magyarországon leginkább a Waldorf-típusú intézményekben tartják ezt az ünnepet, pedig ismét egy jó alkalom a közös alkotásra.
„Novemberben, Márton napján
Liba gágog, ég a kályhán,
Aki libát nem eszik
Egész évben éhezik”
Siess libám, begyet rakni,
Hazamegyünk tüzet rakni,
Estére, vacsorára mákos csíkot főzni.”
„Ködös Márton után
Enyhe telet várhatsz,
Havas Márton után
Farkast soká láthatsz.
Szent Erzsébet-napja
Tél elejét szabja,
Az András-napi hó
A vetésnek nem jó.”
Nincs szebb madár, mint a lúd
Nem kell neki gyalogút.
Télbe, nyárba mezítláb,
Úgy kíméli a csizmát.
Réce-ruca, vadliba,
Jöjjenek a lagziba!
Kést kanalat hozzanak,
Nehogy éhen haljanak.
Ha jönnek, lesznek,
Ha hoznak, esznek.
Szent Mártonnak ünnepén
Égő lámpást viszek én.
Világítson mindig minékünk,
ahol járunk, ahova megyünk.
Dal
A legenda szerint Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományának
Savaria nevű városában (mai Szombathely) látta meg a napvilágot egy római
tribunus fiaként. A római császár katonájaként szolgáló Márton a franciaországi
Amiens városában egy hideg téli estén odaadta meleg köpenyének felét egy
nélkülöző koldusnak. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában.
Innentől kezdve nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta, megkeresztelkedett.
Misszionáriusként sok jót cselekedett.
Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké akarták szentelni. A
monda szerint mikor ennek hírét vette, az érte jövő küldöttek elől nagy
alázatosságában a ludak óljába bújt. A szárnyasok azonban gágogásukkal,
szárnyuk verdesésével óriási zajt csaptak, így elárulva Márton rejtekhelyét.
Mártont 371-ben püspökké szentelték és haláláig, 398-ig Tours-ban segítette a
rászorulókat.
Hozzávalók:
• 20 dkg sovány túró (lehetőleg finom szemcsés, vagy törjük
át)
• 10 dkg cukor
• 8 ek olaj
• 6 ek tej
• 1 tojás
• 1 cs vaníliacukor
• 1 csipetnyi só
• 40 dkg liszt
• 1 cs + 2 tk sütőpor
• mazsola a szemekhez
• mázhoz: 4 ek citromlé, 15 dkg porcukor
• továbbá liba alakú tésztaszaggató (vagy sablon)
Elkészítés:
1. A túróhoz fokozatosan adjuk hozzá az olajat, tejet,
cukrot, vaníliacukrot és a sót.
Ezután tegyük bele a sütőport majd a liszt 2/3-át, keverjük
el. A maradék 1/3 liszttel
kézzel gyúrjuk jól össze (ezt a részt a gyerekek imádni
fogják).
2. Lisztezett deszkán a tésztát 1 cm vastagságúra
nyújtjuk. Vágjuk ki a libákat, majd
tegyük sütőpapírral bélelt tepsire. Szemként tegyük a
libákra egy-egy mazsolát.
3. Előmelegített, 200 fokos sütő középső részén 12-15 percig
sütjük. Ha túlzottan
bebarnulnának, a sütési idő végén tegyünk a libákra
alufóliát.
4. A kihűlt libákat a citromlé+porcukor mázzal kenjük be.
A mondókák, énekek összegyűjtésében "barátom" a google segített.